:)

Saturday, January 28, 2012

Maradj reggelig! - 3. fejezet

Köszönöm szépen a sok pipát és a lelkesedést a Címtelennel kapcsolatban. Nem is tudjátok elképzelni, milyen jól esett! :) Még egy pár kommenttel lenne teljes az örömöm. És szeretnék titeket szavazásra bírni.
Maradjon a Címtelen címe ami most, vagy legyen Maradj reggelig?
a) Címtelen
b) Maradj reggelig!

No itt a rész, remélem ez is tetszeni fog. :)


Ám a következő pillanatban majdnem félrenyeltem, mikor megláttam, ki táncol a klubban és fogdos egy másik nőt, már-már a 18+ karikát is megszégyenítően....

Josephine
--------------

A látványtól teljesen lemerevedtem: ő volt az, aki miatt az olajbogyóm majdnem az életem vette. A táncoló párok közül teljesen kitűntek, a többiek már-már zavartan körbeállták őket, én pedig csak néztem, ahogyan egy vörös nő fogdossa, és ő még véletlenül se tűnt úgy, hogy ellenére lenne a dolog. Testük szorosan összeért, a lány melle teljesen a férfi pólójának feszült, akinek alteste gyakorlatilag elveszett volna a nő vékony bőrszoknyájában, ha tehette volna. Tényleg, miért nem csinálják itt? Minek zavartatni magukat?!

Több se kellett, irritáltan hátrafordultam, hogy ne lássam ezt a jelenetet. Még azok után is, hogy meg volt beszélve miről szól mindez, ez a kifordított kapcsolat, egyszerűen a gyomrom fordult fel ettől. Hirtelen magam elé képzeltem, ahogy ezek nála hempereghetnek. Vagy a nőnél? Vele talán kivételez és nem viszi fel magához? El kell törölnöm ezeket a gondolatokat, különben megőrülök.

Barátnőimnek természetesen szemet szúrt a dolog, és nem tudtam hirtelen mit mondani, nem mertem bevallani, hogy egy csélcsap férfiba szerettem bele. Ráfogtam, hogy egy másik férfi keltette fel a figyelmem, az a barna hajú, kék pólós, és azért volt a majdnem-fulladás, mert nem számítottam, hogy összefuthatok itt a klubban vele.

Mire elkezdtek noszogatni, hogy menjek oda a kitalált pasihoz és kezdjek táncolni vele. Gyorsan forgott az agyam és azon voltam, hogy találjak ki egy elfogadható indokot, de gyorsan.
  • Nem lehet, ő más.. ő.. - zakatolt az agyam. - Ő homokos - tettem hozzá.
  • Tényleg? - csodálkozott az egyik.
  • Ugye? Engem is ledöbbentett. - hazudtam. Még a tökéletes minikámra is figyeltem.
  • Hát nem csodálom, szívesen eltöltenék vele egy estét - fejtegette tovább barátnőm, rám se hederítve, és a fejét majdnem vízszintesig hajtotta oldalra, hogy minél jobb rálátása legyen a kitalált férfira.
  • Hát ilyen a világ. - mondtam tettetett szomorúsággal. Bocsi, barna hajú, kék pólós.

Ezután csak reménykedtem, hogy nem kezd valamelyikük átnevelő hadműveletbe. Szerencsére ez nem történt meg, mert egy újabb srác vonta el a figyelmüket.

Addig nekem volt időm egy kicsit emészteni a történteket. Titkon azt hittem, hogy az a csodálatos együttlét fenekestül felforgatja az életét, és hogy állandóan rám gondol. Ebben bíztam, de továbbra sem adtam fel. Meg kell tanulnom kikapcsolni az érzelmeket, mikor vele vagyok és akkor nem sérülhetek.

Az este tovább telt és most már hozzászoktam a táncoló emberek látványához, még ahhoz a kettőhöz is, akik nemrég kiborítottak. Így magam is csatlakoztam barátnőimhez táncolni. Lassan éreztem, hogy valaki mögöttem táncol, de gyáva voltam megfordulni. A számomra még láthatatlan férfi átölelte a derekamat és gyengéden magához húzott, de szerencsére nem olyan perverz módon, ahogy egyesek. Lassan ringtunk és egyszer csak magához fordított. A csodálkozástól tágra nyíltak a szemeim, mert az a férfi táncolt velem, akit nemrég megbélyegeztem, hogy homokos. Lopva barátnőim felé intettem, akik a felfelé fordított hüvelykujjuknál feltűnőbben nem is jelezhették volna, mennyire bejön nekik a "pasim".

Aztán visszafordultam újdonsült hódolóm felé és jól megnéztem, barna rövidre vágott haja volt, gyönyörű világosbarna szeme, kék pólója és egy farmer. A kisugárzása elsőre megfogott, így nem volt ellenemre tovább táncolni vele. Továbbra is lassút játszottak, így a keze még mindig a derekamon pihent, a  karjaimmal pedig átkulcsoltam a nyakát, fejemet pedig vállának támaszottam. Jóleső volt a derekamon simogató kezét érezni, mégis kettős érzések dúltak bennem.. Egyrészt nem őrá vágyom ebben a pillanatban a leginkább, másrészt pedig akire én vágyom, az nem vágyik rám, szóval mégiscsak jó ez a leosztás.

Kis idő múlva a fülemen éreztem a leheletét és épphogy megérintette az ajkaival a fülcimpáimat, súgott valamit a fülembe.
  • Nem zavarja a barátnőidet, hogy velem táncolsz? - kérdezte, mire én riadtan hátranéztem.
  • Tessék?
  • Mindhárom úgy néz rám, hogy már nekem kényelmetlen. És nem tudom leolvasni róluk, hogy mit gondolnak.
  • Ó - na most jöttem zavarba.
  • Ó? - kérdezte vissza. Bizonyára keveselte a válaszomat.
  • Hát, tudod milyenek a nők. - mondtam.

Elkezdett furcsán nézni rám és először mérgesen, majd zavartan, majd az a pici gödörcske a szája mellett mosollyá alakult. Nevettem én is.
  • Tudod mit, inkább ne is folytasd. - mondta vigyorogva.
  • Pedig fogalmad sincs, miről maradnál le. - tettem hozzá csalafintán.

Elindultunk a lányokhoz a névtelen nem-homokos srácommal. Ők már visszaültek a bárszékekre és nagyra meresztett szemekkel követték az eseményeket. Mikor odaértünk, illendően bemutatkozott.
  • Brett - mutatkozott be a lányoknak és most már én is lejegyeztem a nevét magamban.
  • Missy, Cathy és Gina - mutattam be a barátnőimet.
  • Szia Brett. - harsogták egyszerre.

Brett egy kicsit felém hajolt és a hajamba súgta:
  • Most már érdekel az a sztori, komolyan úgy érzem magam, mint egy látványosság a főtéren.
  • Ha elmondom, többet nem akarsz látni.
  • Azt majd én eldöntöm.
  • Hát semmi, csak azt gondolják, hogy homokos vagy. - mondtam. - mire Brett nagyot nézett és kitört belőle a nevetés.
  • Te boszorka, akkor a minimum ezekután egy italmeghívás. - közölte ellentmondást nem tűrően.
  • De én fizetek.
  • Lehet, de nem az én világomban. - mondta mosolyogva. Hát van sármja, azt nem tagadhatom. - Akkor hozok valamit.

Ezzel Brett a bárpult felé ment, én pedig néztem, ahogy távolodik.
  • Bemutatnál a lovagodnak? - kérdezték mögülem és egy pillanat alatt megállt a vér az ereimben. Hátrafordultam. Ben állt ott és mosolygott.
  • Bemutatnálak, de nem tudom milyen cimkét tegyek rád. - vágtam hozzá hidegen.
  • Közeli barát? - kérdezte még mindig somolyogva.
  • Úgy láttam, a közeli barát címet már elveszítettem. - mondtam ezzel a vörös hajúra célozva, aki most nem volt már a közelében.
  • Sose mondtam, hogy egyedül birtoklod. - tette hozzá.


Ekkor ért oda Brett és nem tudtam válaszolni már neki. Átnyújtotta a mindenféle színekben pompázó koktélomat, majd kérdően Benre nézett.
  • És kit tisztelhetek az úriemberben? - kérdezte.
  • Az úriember már épp távozni készült. - mondtam keményen, mire ő durcás arccal otthagyott minket.
  • Te aztán televagy titokkal - fordult felém Brett.
  • És még fogalmad sincs.. - tettem hozzá és erre gyengéden átölelt.


Benjamin
--------------

Zavart, hogy mással van. Fogalmam sincs, miért, de nagyon zavart. Már-már bántásnak éreztem. Eddig úgy viselkedett, mint egy kezesbárány, és éreztem, hogy teljesen odavan értem, de most látom csak, hogy azért ő is gyönyörűen tudja keverni a lapokat.
Odajött Diane és nem akartam semmi mást, csak elmenni innen és ő készséggel eleget tett kérésemnek. Felmentünk hozzá és jól leitatott. Aztán pedig éjfélig dugtunk.

Nem tudom szebben hívni, mert se agyilag, se testileg nem voltam jelen. Ittam még egy kis vodkát és otthagytam Diane-t.

A taxi letett a lakásomnál, bementem, leheveredtem a díványra és néztem magam elé. Nem tetszettek a mai fejlemények. Mi az, hogy egy másik pasival van?! Valahogy féltem, hogy elveszítem a vezető pozíciómat nála. Már pedig ehhez nem vagyok hozzászokva. Eddig csak egyszer történt az, hogy kiesett a kezemből az irányítás és én lettem lihegő kiskutya. Úgy tűnik az élet kezdi megismételni önmagát, szinte ugyanaz van, mint Francescával. De ezt nem hagyom. Most visszacsalogatom, aztán újra nálam lesz az irányítás.

Elővettem a telefonom és írtam neki egy sms-t.

Áll még a péntek?
Nem értem a kérdést. Persze, hogy áll. - jött a válasz szinte azonnal.
Oké, akkor nálam.



Josephine
--------------

Már aludtam, amikor a telefonom vibrálása felvert. Benjamin írt. Azt kérdezte, hogy áll-e még a péntek. Nevettem magamban és úgy éreztem, hogy most két lépéssel közelebb jutottam a célomhoz. Magabiztosan bepötyögtem a válaszomat és elküldtem neki.

Pár perc múlva megint vibrált a telefonom és csodálkozva láttam, hogy Brett írt.
Holnap szeretnék megtudni egy újabb titkot. Egy kávé mellett, mondjuk? :) - írta.
A kávé áll, a titkot majd meglátjuk. - válaszoltam vissza mosolyogva.
Azért a hírnevemen ma szép kis csorba esett, egy titkot szerintem bőven megér, ha nem többet. ;) - írta és már megint mosolyt fakasztott az arcomon.
Egy kávé, egy titok, de nem több! :) - írtam neki kedvesen.
Érted aztán dolgozni kell, ez tetszik! :)
Te meg nem adod fel, ez nekem tetszik.
Szokj hozzá :)

Ezzel a végszóval hajtottam álomra a fejem és most először nem Benjaminnal álmodtam, hanem Brettel.

***
Kérlek szavazzatok kommentben! :) Még lehet, hogy a picúr is megmozdulna a hasimban, annyira örülnék neki!! :):)


Maradjon a Címtelen címe ami most, vagy legyen Maradj reggelig?
a) Címtelen
b) Maradj reggelig!
Vélemények:

14 comments:

  1. Szia!
    Ma talàltam rà a blogodra ès rögtön vègig is olvastam egyszerre :)
    Tetszenek a törtèneteid ès az külön jò ötlet , hogy angolul is posztolod a fejezeteket.
    Kívàncsi vagyok a folytatàsra , szóval rendszeresen fogom làtogatni a blogod , csak így tovàbb!:)
    Roro

    ReplyDelete
    Replies
    1. Köszönöm szépen Roro, nagyon örülök, hogy tetszik az én kis csavart lelkivilágom! :):)

      Delete
  2. Szia! Szeretném ha Maradj reggelig lenne a címe. Nagyon szeretem atöridet, bírom a szereplőket és nagyon várom a kövit!!!!

    ReplyDelete
    Replies
    1. Köszönöm Tina, behúztam a strigulát az új cím mellett. :) Igyekszek heti 1x minimum frissel jönni. :) Remélem továbbra is lelkes olvasó leszel! :):)

      Delete
  3. Háhááá XD

    Első, legalább is itt, talán :P Legyen a címe Maradj reggelig! nekem ez tetszene, meg érzéseim szerint ez illene leginkább a történethez ;)

    Üdv: Yzarr

    ReplyDelete
    Replies
    1. Köszönöm szépen, Yzarr!! :)

      Én is egyre jobban hajlok a M.R. felé, mert az volt az eredeti címe, úgy volt az eredeti terv kigondolva, de azt lassan egy éve csináltam. Csak úgy heccből feltettem Címtelenként, hogy megnézzem, hogy tetszik az embereknek, és nem is gondoltam volna, hogy ekkora sikere lesz. :) Köszi a kommentet, majd szólok ha megmozdul a baba!! :):)

      Delete
  4. Nah Gabi???:) Jönnek azok a komik:) Szerintem a cím legyen Marad reggelig. Ahogy privátban is mondtam szerintem így jobban lehet kötődni a történethez és a szereplőkhöz. Csak így tovább mert nekem nagyon tetszik:) És még jobban tetszene ha nevet is adnál nekik:P De így is szuper
    Puszi

    ReplyDelete
    Replies
    1. Igenis :):):) Egy kövi postban átvezetem a neveket és megtanítjuk az olvasóknak is.. :)

      Köszi a kommentet meg úgy mindent! :):)
      Puszi

      Delete
  5. Szia Gabi :D
    szerintem legyen a b variáns :)

    ReplyDelete
  6. szia

    Most leltem csak a blogodra, de nagyon tetszik.
    Szerintem a "B" válasz a nyerő :)

    ReplyDelete
  7. Köszönöm szépen, a Címtelen egy szavazatot se nyert, úgyhogy átvezetem az új címet is. :) Remélem továbbra is fogsz olvasni!! :):)

    Üdv,

    Gabi

    ReplyDelete
  8. Szia!

    Gőzerővel robogok, ilyen is régen volt, már és ezt nagyon köszönöm. :)
    Már az első mondattól nevetni kezdtem.:"A látványtól teljesen lemerevedtem: ő volt az, aki miatt az olajbogyóm majdnem az életem vette."
    Végig az egész fejezeten keresztül újra és újra megnevettettél. Olyan eredeti a humorod, hogy nem lehet megállni. Ez a "homokos" pasi azt hittem lefordulok a székről. (bár ágyban fekszem XD)
    Kicsit megkavarodtam a nevektől, de képben vagyok, láttam, hogy névváltoztatások voltak meg minden és nem könnyű ripsz-ropsz az egészben kicserélni. De sikerült felfognom mindent.
    Kíváncsi vagyok nagyon, hogyan tovább. :)
    Puszi
    Pixie

    ReplyDelete
  9. Pixie,

    Nem is tudom mivel érdemeltem ki ezt a hatalmas dicséretet. :):)
    A nevekért télleg elnézést, de Kim aztán tudja mennyit rágódtam rajtuk. :) Brett, Ben, Josephine, Diane és Francesca... egyelőre ők számítanak. :) Robot még 1 helyen javítottam, de remélem nincs is már több. :):)

    Szóval köszönöm ezt a hatalmas szeretetet és hogy ennyire tetszik!! :):) Nekem mint zöldfülűnek ez hatalmas dolog ám! :):)

    Puszi,

    Gabi

    ReplyDelete